JTM jelentése
A JTM a jövedelemarányos törlesztési mutató rövidítéseként egy olyan mérőszámot jelent, mely egy hitel felvételekor az igénylő fizetése alapján meghatározza, hogy az illető mekkora kölcsönre jogosult és azt milyen feltételekkel kaphatja meg, hogy minden hónapban biztosan tudja törleszteni a részleteket.
Minden 200 ezer forintot meghaladó kölcsönösszeg esetén jogszabály kötelezi a bankokat arra, hogy meghatározzák a JTM-et. A személyi- és a lakáshitelek mellett még a babaváró-, a CSOK- és a legkülönfélébb támogatott kölcsönök igénylésekor is szükség van rá. A jövedelemarányos törlesztési mutatót a Magyar Nemzeti Bank dolgozta ki annak érdekében, hogy ezzel is elősegítse a lakosság túlzott eladósodásának megakadályozását.
A JTM kiszámítása
Hogy a JTM pontosan kiszámítható legyen, ahhoz két alapvető dolgot vesznek figyelembe a bankok:
- A kamatperiódus időtartama, hiszen minél hosszabb az ügyfél részéről ez az intervallum, annál nagyobb összegekkel terhelhető a rendszeres jövedelem.
- A fizetés összege, hiszen minél többet keres valaki, értelemszerűen annál magasabb törlesztőrészleteket tud bevállalni minden hónapban.
A jövedelemarányos törlesztési mutatónak természetesen megvannak a maga korlátozásai. Személyi kölcsön és egyéb fogyasztási hitelek esetén például kamatperiódustól függetlenül legfeljebb 50 százalékos JTM-mel adható ki hitel, ha az igénylő jövedelme nem éri el az 500 ezer forintos havi nettó jövedelmet, de a félmillió forintot meghaladó fizetés esetén is csak 60 százalék lehet ez a mérőszám.
Jelzáloghitelek esetén egy kicsit összetettebb a helyzet, hiszen itt a kamatperiódus is befolyásoló tényező, tehát minél rövidebb ez az időszak, annál alacsonyabb lesz a JTM. Amennyiben tehát 5 évnél rövidebb a kamatperiódus, és 500 ezer forint alatti a havi nettó jövedelmünk, akkor 25 százalék, 500 ezer felett pedig 30 százalék lehet a maximálisan vállalható törlesztőrészletünk a teljes fizetés összegéből. Amennyiben 5 és 10 év közti kamatperiódust vállalunk, akkor ez az érték 35-40 százalékra módosul, ha viszont 10 évnél hosszabb időintervallumban gondolkozunk, akkor már 50-60 százalékról beszélhetünk.
Lényeges továbbá, hogy a JTM kiszámításakor az összes meglévő hitelünk is lerontja a felvételhez kapcsolódó kondíciókat és lehetőségeket, emiatt kizáró tényező sokak számára egy második kölcsön felvétele. A bankok egy hitel igényléséhez a JTM számításakor tehát figyelembe veszik
- a személyi kölcsönt;
- a lakáskölcsönt;
- az autóhitelt;
- a szabad felhasználású jelzáloghitelt;
- az áruhitelt;
- a CSOK hitelt;
- a hitelkártyákat;
- a folyószámla hitelkeretét;
- valamint az összes lehetséges anyagi terhet.
Mi számít jövedelemnek a JTM számításakor?
Mint a fentiekből kiderült, az előnyös JTM megállapításához nagyon fontos a jövedelem, azonban sokan nem tudják, hogy mi számít ebből a szempontból rendszeres havi bevételnek a pénzintézetek szemével?
A JTM tekintetében a nettó jövedelem kizárólag az igazolható, havi rendszerességgel a folyószámlánkra érkező pénzösszeg lehet. A pénzintézetek megkülönböztetnek elsődleges és másodlagos jövedelmeket. A kettő összevonható a JTM kalkulációjakor, de csak utóbbiak soha nem elegendőek önmagában a hitelfelvételhez.
Elsődleges jövedelmek:
- munkabér
- nyugdíj
- vállalkozói jövedelem
Másodlagos jövedelmek:
- családi pótlék
- segély
- életjáradék
- GYED
- GYES
- ösztöndíj